SZERELÉSI ÁRAK

Klímatöltés6.400 Ft
Hűtőközeg szivárgásának ellenőrzése, színezéssel2.400 Ft
Nyomáspróba2.400 Ft

Áraink nettóban értendők!


Az autóklíma

A járműklíma-berendezések tervezői döntően a hőmérsékletet helyezik előtérbe, mivel adott légsebesség és hőcsere esetén a ”termikus kényelem” a környezeti hőmérséklettől függ.
A gépkocsiban tartózkodó ember termikus kényelmét a környezeti levegő áramlási sebessége, az átlagos környezeti hőmérséklet és azoknak a felületeknek a hőmérséklete befolyásolja, amelyekkel a hőt leadó emberi test érintkezik. Minthogy az utastérben felül lévő ablakok miatt a hőátadás jelentős mértékben eltér a fej és a lábtér között a termikus kényelem is eltérő légsebességet és hőérzetet nyújt a különböző testtájékokon. Ennél a fejtérben csupán kismértékben is nagyobb légsebesség és hőmérséklet például szemkiszáradást és fáradtságot okoz. A karokat, a felső és az alsó lábszárat érő, a termikus kényelemhez szükségesnél nagyobb légsebességet huzathatásként észleljük, ami különféle reumatikus megbetegedések miatt nem kívánatos. A lábainknál pedig a zsibbadás és a keringési zavarok elkerülése érdekében kell melegebbnek lenni, mint a fejnél.



A klímatisztítás jelentősége

A szennyező anyagokat és a járművek égéstermékein kívül a környezeti levegő természetes és mesterséges aeroszoljai (nem ülepedő, lebegő részecskéi) alkotják.
Az aeroszolok 98,5%-ának mérete kisebb a milliméter ezredrészénél, a mikrométernél (µm). Közülük az 5 µm-nél kisebbeket szabadon lélegezzük ki-be, így a levegőben lévő, 5…50 µm nagyságú, légúti irritációt okozó virágporok (pollenek) jó részét is. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gépkocsik szellőzőventilátora a kintinél 2-8-szor nagyobb koncentrációban juttatja be az utastérbe a környezeti levegőt és annak légszennyezőit, így a polleneket is. A koncentrált pollenirritáció az allergiára érzékeny vezetők és utasok számára fokozott veszélyt jelent. Szerencsére olyan veszélyt, amely megfelelő szűrőkkel kiküszöbölhető. A pollenszűrők eredményesen állják az útját a 0,5 és az 5 µm közötti allergiát okozó légúti izgatóanyagoknak, a gomba spóráknak és a virágporoknak. Ezek az egyéni érzékenységnek megfelelően kisebb vagy nagyobb mértékben irritálják a légzést, rontva ezzel a vezető teljesítményét. Egyebek között az érzékszervi észlelést és a külső ingerekre adott válaszreakciókat. Az aktívszén-szűrők ennél is többre képesek. A szűrő aktív szénrészecskéit lég-átjárható, nyitott pórusú textil vagy szövetanyag fogja közre. Az aktív szén a felületéhez vonzza és megköti az aeroszolok szerves és szervetlen molekuláit. A járműklíma temperált, por-, pollen- és szagmentes beltéri levegőjével csökkenti a tehergépkocsi-vezetők reakcióidejét, az elalvás veszélyét és a vezetői agresszivitását, növeli a tehergépkocsi-közlekedés kényelmét és aktív biztonságát.

A járműklíma-berendezések főbb jellemzői:
  • Kellemes hőmérsékletet biztosít a gépkocsi utasterében
    • friss és tiszta légáram, megfelelő hőmérséklettel és páratartalommal
    • elkerülhető az álmosság és a hőguta
    • jobb vezetési feltételek
    • csökkenti a vezető testi megterhelését
    • természetes úton javítja a vezető közérzetét
    • lehetővé teszi a nap legmelegebb időszakában történő vezetést is, amikor a forgalom mérsékeltebb
    • javítja a komfortot és a vezetés biztonságot
  • Csökkenti az utastér levegőjének páratartalmát
    • a szélvédő és az ablakok páramentesek maradnak és így a gyors és folyamatos szélvédő-párátlanítás folytán az állandó tökéletes kilátás fokozza a biztonságot
  • Jó levegőszűrést biztosít
    • a külső levegővel bekerülő virágpor és más szilárd szennyeződések lerakódnak az elpárologtatóra, ahonnan a lecsapódó kondenzvízzel távoznak
  • Az utazás csukott ablakok mellett történhet
    • nincs az egészségére ártalmas kereszthuzat (elkerülhető a megfázás, reumatikus megbetegedések, fülgyulladás, stb.)
    • véd a forgalom okozta külső zajok ellen, az autó utastere kellemes, nyugodt feltételeket biztosít, ahol zavartalanul lehet beszélgetni, vagy zenét hallgatni.
    • mivel mindig zárt ablakokkal autózhat, így a jármű áramvonalasabb és gazdaságosabb üzemű.


A kompresszor

A kompresszor a klímaberendezésnek az a szerkezeti eleme, amely biztosítja a hűtőközeg cirkulálását a rendszerben a hűtő körfolyamat fenntartása érdekében. Az itt bevitt külső, mechanikai energia részben a keringetésre, másrészt a hűtőközeg nyomásának, ezzel együtt a hőmérsékletének a megemelésére fordítódik. Ezzel a művelettel a kompresszor mintegy előkészíti a hűtőközeget a kondenzátorban történő halmazállapot váltásra (kondenzálódásra), így a benne lévő hőtartalom külső környezet felé történő leadására. A kompresszor feladata a hűtőközeg átszivattyúzása a rendszeren. A hűtőközeg beszívása gázhalmazállapotban, alacsony nyomáson és alacsony hőmérsékleten történik, majd sűrítés után magas hőmérséklettel, ill. magas nyomással kerül vissza a rendszerbe.



Kondenzátor

A kondenzátor a hűtőközeg halmazállapotát – (gáz a kompresszor kimeneténél és folyadék az expanziós szelepnél) – megváltoztató alkatrész. A kondenzátor a rendszer magasnyomású oldalán található. Általában egy sorozat réz, vagy alumínium csőből - melyeken a kondenzálódó hűtőközeg áramlik - és a csövekre sajtolt lemezkötegből, mely kívülről vékony alumínium lemezburkolatot ad, a jobb külső hőátadás érdekében - áll. Normál esetben a csövek körfolyamot alkotnak és a lemezek speciális peremmel csatlakoznak a lehető legjobb érintkezés és hőátadás érdekében.



Szárítószűrő

A szárítószűrő a kondenzátor és az expanziós szelep közé van szerelve és négyes feladatot lát el:
  • hűtőközeg tároló tartály
  • kiszűri a szilárd szennyeződéseket
  • megköti az esetlegesen a rendszerbe került nedvességet
  • „gáz leválasztó”

Ez az egyetlen olyan alkatrész a rendszerben, mely el tudja távolítani a nedvességet a hűtőközegből. Praktikus okokból az új hűtőközegnek nedvességmentesnek kell lennie, mai azt jelenti, hogy a nedvességtartalom mértéke nem érheti el benne a 10ppm (parts per million) értéket. Azonban, ha valamely részegységet ki kell szerelni javítás céljából, akkor a bejutó levegővel nedvesség is kerül a rendszer belsejébe. Minden klímaberendezésben van nedvesség megkötő szűrő, de minden bejutó nedvességgel romlik annak hatásfoka. Már egy csepp víz is, amit nem tud a szárító megkötni beláthatatlan károkat okozhat a berendezésben. 20ppm mennyiségű nedvesség már tönkre teheti a klímaberendezést.



Elpárologtató

Az elpárologtató a légkondicionáló rendszer utolsó, azonban emellett egyik legfontosabb egysége. Feladata a következő: miután a hűtőközeg az expanziós szelepet alacsony nyomású és alacsony hőmérsékletű folyadék-gáz keverékként ( atomizált folyadék) hagyja el, így hőt von el a kondicionálandó térből az elvárt hűtőhatást nyújtva. A hűtőkör ezért a rendszer alacsony nyomású végén elhelyezett elpárologtatónál zárul. Mint már korábban láttuk, az elpárolgás az expanziós szelep – mely szabályozza a hűtőközeg pontos mennyiségét a levegő kívánt kezelésére és biztosítja azt is, hogy a kompresszor még kis mennyiségű folyadékot se szívjon be – által vezérelt.
Az elpárologtató funkciója teljesen ellentétes a kondenzátoréval, de alapkivitele teljesen azonos. Az elpárologtató a kondenzátorhoz hasonlóan lehet csöves és lemezes, vagy párhuzamos áramú azonos paraméterekkel, de eltérő külső méretek-kel és a belső hidraulikus kör eltérő kialakításával.

Vizsgálati feltételek, a gépkocsi és a klímaberendezés előkészítése a vizsgálathoz

A járműklíma berendezés szerkezeti kivitele miatt a gépkocsiba beszerelve, a gépkocsi más egységeivel együttesen biztosítja a klimatizálás lehetőségét. A gépkocsi részeként üzemel és végzi feladatát, és működése jelentősen függ a külső környezeti viszonyok mellett az autó szerkezeti egységeinek állapotától, működésétől és üzemállapotától. Így a labor és/vagy műhelyviszonyok között végezendő vizsgálat során sem függetleníthető és különíthető el azoktól.
Nyilvánvaló hibajelenség esetén természetesen egyszerűen behatárolható a tennivaló és diagnosztikai eljárás lépéseinek száma csökkenthető, akár a szemrevételezésig redukálható. Más, bonyolultabb esetekben azonban célszerű lépésről lépésre behatárolni a lehetőségeket, és fokozatosan eljutni a hiba végső behatárolásához. Az is természetes, hogy hosszabb gyakorlat után, a tapasztalatok és a rutin kialakulása folytán a jellegzetes hibajelenségek ismerete miatt a hibafeltárási folyamat lépéseinek száma csökken, és gyorsabbá válik. Egy hibásan működő (vagy annak vélt) klímaberendezés vonatkozásában a legnehezebb feladatot általában a hibajelenség újbóli előállítása jelenti a szervizszerelő számára. Ebben elsődleges feladat a használó részletes kikérdezése a hiba jellegére és megnyilvánulási formájára vonatkozóan. Meg kell tudni a hiba jellegét (pl.: gyenge hűtőteljesítmény, stb.) és megnyilvánulásának mibenlétét, ill. az előfordulásának feltételei, körülményeit (pl.: alapjárati fordulatszámon, stb.) is.



Kompresszor olajszint ellenőrzés

Az olajszint ellenőrzése típusonként változó, azonban minden esetben először arról kell meggyőződni, hogy az olaj a hűtőközeggel összeillő legyen.



Hengeres Sanden kompresszor

A klímaberendezés „üzem melegre” járatása után a rendszert le kell fejteni. A rögzítő csavarok oldása után le kell venni a hajtószíjat és ki kell billenteni a kompresszort olyan állásba, hogy az kényelmes legyen a méréshez, de a beöntő nyílásának függőlegesen, fent kell lennie. A mérőpálcát meg kell tisztítani, és le kell hűteni hűtőközeggel. Ezután, a beöntő csavart és környékét gondosan meg kell tisztítani, hogy a kiszerelésekor és azután ne kerülhessen szennyeződés a kompresszorba. Ezután azt óvatosan meg kell lazítani és az esetleg még a rendszerben lévő nyomást ki kell engedni, majd a beöntő csavart ki kell venni. A beöntő nyíláson benézve a kompresszort addig kell forgatni, hogy a mérőpálca teljesen bedugható legyen. Ezután a pálcával le kell ellenőrizni az olajszintet (minden rovátka 1 unciát jelent). Ezután szögmérővel meg kell határozni a kompresszor függesztési szögét, majd ennek függvényében az alábbi táblázat segítségével meghatározható a szükséges olajmennyiség, amelyet be kell állítani. Az utántöltés elvégzése után az olajbeöntő csavart vissza kell tekerni és 8-12 Nm nyomatékkal meg kell húzni. Ezután a klímaberendezés a megfelelő vákuumolás elvégzése után feltölthető az előírt hűtőközeggel.



Hibás kompresszor

Általában kenési elégtelenség folytán, vagy folyadékütés hatására a szeleprendszer rongálódik meg, vagy a kompresszor mechanizmusa szorul be. Szíjcsúszási problémák, vagy helytelenül beállított légrés esetén a hőfejlődés hatására is előfordulhat a kenési hiányosság kialakulása és a kompresszor tönkremenetele.

Elhárítás

Hűtőközeg lefejtés
     ↓
A hibás kompresszor kiszerelése
     ↓
A klímaberendezés átmosása és szűrő csere
     ↓
Az új kompresszor beszerelése
     ↓
Szakszerű és elégséges időtartamú vákuumolás
     ↓
Tömítettség ellenőrzés
     ↓
Feltöltés az előírt típusú és mennyiségű tiszta hűtőközeggel

PARTNEREINK

Bécsi Autópark Kft.


R134a hűtőközeg jellemzői

Az R 134a hűtőközeg, mint nyomás alatt cseppfolyós gáz a következő tulajdonságokkal rendelkezik: színtelen, nem éghető, enyhén éteres szagú, nem robbanás veszélyes, savaktól mentes, nem ingerlő, kémiailag stabil, nem korrozív, termikusan stabil. A megengedhető maximális munkahelyi koncentrációja (MAK szám) 1000ppm. Az R134a kémiai összetételének értelmében egy régi anyag, ezért nem szükséges semmilyen különleges bejelentés vagy vizsgálat a forgalomba hozatalához. Lényegében az R 12-re vonatkozó balesetvédelmi és óvórendszabályok érvényesek ránézve. Az eddigi anyagadatok alapján az 1. jelű hűtőközeg csoportba sorolható. Az R 134a (CH2F-CF3) nem tartalmaz klórt, így ózonkárosító hatása nincs (ODP =O). Az üvegházhatás szempontjából jellemző HGWP tényezője is kedvező, mert az R12- ének csak mintegy 10%- a.

A hűtőközeg gyártók által szavatolt minőség:
  • tisztaság min. 99,9 %
  • víztartalom max. 10 ppm
  • savtartalom max. 1 ppm
  • elgőzölögtetés utáni maradék 15 ppm

Az R 12 és az R 134a közötti különbség miatt az R 134a- hoz új kenőanyagokat kellett kifejleszteni. A hűtőegységekben a hűtő- és klímaberendezésekben az észter olajok (POE= Polyol Ester), míg a járműiparban a gépjármű klímaberendezésekben első soron a PAG (Polyalky-lenglykol) olajok kerülnek alkalmazásra. Az észter olajok nagyon alapos laborvizsgálatoknak és gépkísérleteknek lettek alávetve.
E vizsgálatok során igen nagy kémiai és termikus stabilitást mutattak. Az R 134a és az észter olajok keverékei a növelt hőmérsékleten a fémes szerkezeti anyagokkal, mint pl. öntöttvas, acél, alumínium, réz stb. szemben kevésbé reakcióképesek, mint az R 12 és az ásványi olaj keverékei.